Borok

  1. Magyar általános bortörténet
  2. A magyar borkrónika
  3. Magyarország borvidékei
  4. Borfajták
  5. A bor és a művészet

Magyar általános bortörténet

A szőlő és a bor az emberi kultúra része. Mikor több mint ötezer évvel ezelőtt a szőlő Közép-Ázsiából elindult világhódító útjára, a magyarok még nem a mai hazában éltek. A Honfoglaló magyarok már a honkeresés során megismerkedtek a borkészítéssel és a borfogyasztással. A magyar szőlő és bortermelés évezredes múltra tekint vissza. A bor a magyar történelem, kultúra és gasztronómia egyik meghatározó eleme.

Magyarországon ma kb. 93000 hektáron termesztenek szőlőt, amivel a világ első 25 országa között foglal helyet. A magyarok 30-32 liter bort fogyasztanak évente, ami szintén az első 15 ország közé sorolja hazánkat. A bor reneszánszát éli Magyarországon, ami a borkultúra minden szintjén jelentkezik. A magyar borok hírét öregbítik a nemzetközi borversenyeken elért előkelő helyezések. Az elmúlt években számos aranyérmet nyertek a magyar borászok.

A borok minőségének három meghatározó eleme a környezet, a termesztett fajták és az emberi beavatkozás hatása. A sajátos magyar éghajlat hatását jól mutatja a termelés ingadozása. Hidegebb, csapadékosabb évjáratban inkább keményebb, savasabb karakterű borokkal találkozhatunk, míg egy melegebb, szárazabb év tüzesebb, teltebb borokat adhat. Éghajlati adottságaink elsősorban a fehérborok készítéséhez kedvezőbbek, melyek az összes termelés háromnegyedét adják. A borok minőségét a magyar talajok és a domborzati viszonyok sokszínűsége, valamint a bort adó fajták széles skálája is meghatározza. A borvidékek kialakulása jól követi a termőhelyek változatosságát. Magyarországon ma 22 borvidék található, melyek méretükben, elhelyezkedésükben és boraik karakterében jelentősen különböznek. A jelentős borvidékeken, az európaiakhoz hasonlóan már a középkor vége óta szabályozott termelés folyt. Tokaj-hegyalján a XVII-XVIII. Században, a világon az elsők között rendeletekbe foglalták a termelés feltételeit.

A magyar gasztronómiához és kultúrához szorosan kapcsolódik a bor. A vidéki életforma egyik alapitala volt a bor. Ezeket a hagyományokat mutatják be a be a borral kapcsolatos rendezvények, amik jó lehetőséget adnak a borok és termelőik megismerésére. Egyre több borvidék központjában üzemelnek információs központok (borok háza), amelyek tájékoztatásra, a borok bemutatására és rendezvények szervezésére is szolgálnak.

Vissza a lap tetejére

A magyar borkrónika időrendben

i.e. 800-500-ig az urnasírokban talált szőlőmag leletek tanulsága szerint szőlőművelő kelták éltek Sopron és Szekszárd környékén.

i.e. 14-9-ig a Pannónia provinciát meghódító rómaiak már foglalkoztak szőlőműveléssel, többek között Óbuda és a Balaton környékén.

i.sz. 990-ben a kereszténység felvételét követően a magyar borászat az európai minta szerint fejlődött. A szerzetesek elterjesztették a bor készítését és a szőlőművelés gyakorlatát.

1031-ben Szent István fiaihoz intézett intelmei a bor ismeretét jelzik: " ... itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi..."

1200-ban rendeletek szabályozták a szőlőtelepítést és kialakultak a borvidékek alapjai.

1444-ben a török terjeszkedés elől menekülő rácok meghonosították a vörösbor készítését.

1631-ben Szepsi Laczkó Máté az első tokaji aszú elkészítésével századokra nyúló hagyományt teremt. A tokaji borok nemzetközi hírnévre tettek szert.

1825-ben Pozsonyban megépült az első magyar pezsgőgyár.

1875-ben Magyarországon is elterjedt a filoxéra betegség, mely 120.000 hektár szőlőültetvényt pusztított el. Ez az év egyben a magyar szőlőtermesztés megújulásának is mérföldköve lett.

1893-ban hatályba lépett az első magyar bortörvény.

1901-ben Budafokon megnyitotta kapuit az első magyar pincemesterképző iskola.

1920-ban a trianoni békeszerződés hatására elvesztettük borvidékeink 1/3-át és borfogyasztóink 2/3-át.

1945-1990-ig a szőlőfeldolgozás, a borászat és a borforgalmazás központosításra került.

1990-2000-ig a privatizáció során átalakultak az állami vállalatok és magánkézbe kerültek az ültetvények.

1994-ben elfogadták a hegyközségi törvényt, megkezdődött a hegyközségi rendszer újjászervezése.

1997-ben hatályba lépett a bortörvény. A szőlő és a bor származását igazoló tanúsítvány kíséri a bort a termelőtől a fogyasztóig.

2000-ben jövedéki szabályozás alá került a bor, csak zárjeggyel ellátott termékek kerülhetnek forgalomba.

Vissza a lap tetejére

Magyarország borvidékei

Forrás: Magyarország borvidékei info. térkép (FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemét)

Csongrádi Borvidék

Területe: 14.275 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 16
A borvidéken több száz éves hagyománya van a szőlő és bortermelésnek. Már a török hódoltság előtt (XIV-XV. Sz.) ismerté és szállították az itt termelt bort. Meleg és fényben rendkívül gazdag tájnak minősül, amely viszont csapadékban szegény.
Csongrádi Borút Egyesület
6640 Csongrád Szentháromság u. 8.
Tel.: 06-30-356-7928

Hajós-Bajai Borvidék

Területe: 14.873 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 12
Valamikor e borvidék az alföldi borvidék része volt, majd 1990-ben önállóvá vált. Mai nevét 1998-ban kapta. A szőlő és bortermelésnek több évszázados hagyománya van. A törökök idején szőlőterületek jelentősen csökkentek, majd a német ajkúak betelepülésével újabb lendületet kapott a szőlőtermesztés. A borvidék területe meleg, napfényben gazdag. Az évi csapadék mennyisége kielégítő.
Duna Borrégió Borút Egyesület
6000 Kecskemét Hoffmann J. u. 6.
Tel.: 06-76-325-025 vagy 06-30-943-8905

Kunsági Borvidék

Területe: 104.962 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 97
A Kunsági Borvidék az ország legnagyobb borvidéke. A borvidék szőlőtermesztésének története a kora középkorig nyúlik vissza. A török hódoltság után és főként a fioxéra vészt követően jelentős volt a fejlődés. A borvidék hő és fényviszonyai a szőlőnek kedvezőek, de csapadékban szegény.
Duna Borrégió Borút Egyesület
6000 Kecskemét Hoffmann J. u. 6.
Tel.: 06-76-325-025 vagy 06-30-943-8905

Ászár-Neszmélyi Borvidék

Területe: 7.407 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 23
Az első szőlőket a római légiók telepítették a vidéken. A középkorban virágzó szőlőkultúrát találtak Neszmély és Dunaalmás környékén az ide látogató királyaink. Később az uradalmi és jobbágy-paraszti szőlő és bortermelés biztosította a borvidék jó hírét. A borvidék időjárási viszonyai kiegyenlítettek.

Badacsonyi Borvidék

Területe: 4.263 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 16
A borvidék területén már több ezer évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt. A borvidék klímája mentes a szélsőségektől, a Balaton nagy víztükre igen kedvező kiegyenlítő hatással van a klímára.
Badacsonyi Borút Egyesület
8261 Badacsony Római u.2.
Tel.: 06-87-531-033

Balatonfüred-Csopaki Borvidék

Területe: 6.445 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 24
A borvidék a Balaton északkeleti részén és az azzal párhuzamosan húzódó Alsóörstől Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin és a völgyek, medencék oldalán terül el. A borvidéken a szőlőtermesztés még valamikor a kelta időkben kezdődött, akiket a rómaiak, majd az avarok követtek. 1999-óta a borvidék két körzetre tagolódik: a Balatonfüred-Csopaki körzet 17, és a Zánkai körzet 7 településsel. A borvidék klímája szélsőségektől mentes.
Csopak Környéki Borút Egyesület
8229 Csopak Arany J. u. 2.
Tel.: 06-87-447-024 vagy 06-30-922-8334
Balatonfüred És Környéke Borút Egyesület
8230 Balatonfüred Horváth Á. u. 36/d
Tel.: 06-30-469-1373 vagy 06-30-900-7451

Balatonfelvidéki Borvidék

Területe: 5.344 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 23
A borvidék a Keszthelyi hegység és déli Bakony lábánál a hegyek közötti medencék oldalain terül el. Az eltérő földrajzi és egyéb adottságok miatt a borvidék három körzetre tagolódik: Káli körzet 6 település, Balatonedericsi körzet 7 település, és a Cserszegi körzet 10 település. A borvidék időjárása szélsőségektől mentes.
Balatonfelvidéki Borút Egyesület
8308 Zalahaláp Petőfi tér 4.
Tel.: 06-87-413-233 vagy 06-87-510-595

Etyek-Budai Borvidék

Területe: 7.117 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 20
A borvidék nevét adó Etyek község első említése a XIV. sz-ra tehető, de a szőlő és bortermelésre vonatkozó adatok a XVIII. századból valók. A borvidék jelenleg két körzetre oszlik az Etyeki körzet 14 település és a Budai körzet 6 település. A terület klímája kiegyenlített.
Etyeki Borút Egyesület
2091 Etyek Kossuth u. 35.
Tel.: 06-30-238-3481

Móri Borvidék

Területe: 1.944 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 6
A Móri Borvidék viszonylag kis borvidék, Mór városán kívül mindössze 5 település alkotja. A hegyek és dombok déli-délnyugati oldalain rendkívül kedvező mikroklíma alakult ki, mely kitűnő adottságokat eredményez.
Móri Ezerjó Borút Egyesület
8060 Mór Zrínyi u. 36.
Tel.: 06-30-284-4478

Pannonhalma-Sokoróaljai Borvidék

Területe: 4.234 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 13
A borvidék a Pannonhalmi-dombság észak-északnyugati, dél-délkelet irányú vonulatának lejtőin terül el. Szent István király alapító levele (1002) az első írásos emlék, ami utal a bortermelésre. A szőlőtermelés elterjesztésében nagy szerepe volt az olasz és francia telepeseknek és a szerzetesrendeknek. A terület klímája nagyon kedvező a szőlőtermesztéshez.
Pannonhalma-Sokoroaljai Borút Egyesület
9081 Győrújbarát B.M. köz 1.
Tel.: 06-96-456-740

Somlói Borvidék

Területe: 1.158 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 9
Az 1093-ban keletkezett okirat említi először Somló vár szőlőskertjeit. A borvidék igaz fénykorát a XVIII. sz-ban élte. A "Nászéjszakák bora"-ként emlegetett somlói borról azt tartották, hogy fogyasztása az utódnemzésben fiúgyermeket eredményez. A vidék klímája kiegyenlített, szélsőségektől mentes.
Somló és Környéke Borút Egyesület
8460 Devecser Várkastély
Tel.: 06-30-919-7699

Soproni Borvidék

Területe: 5.294 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 13
A Soproni Borvidék a Sopron-hegység előhegyeinek oldalán, a Fertő tó környékén valamint Vas megyében a Vas-hegy és a Kőszeghegyalja lankáin alakult ki. A soproni bor a XII-XV. Században vált európai hírűvé. A XIX. sz. végéig főként fehér borszőlőfajtákat termesztettek, azóta pedig vörösbort adó fajták szerepe a meghatározó. Az Alpok lábánál elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek.
Soproni Borút Egyesület
9400 Sopron Új u. 4.
Tel.: 06-20-931-5225

Balatonboglári Borvidék

Területe: 10.391 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 21
Pannónia más vidékeihez hasonlóan ezen a tájon is termesztettek szőlőt a kelták és a rómaiak is. A Balatontól délre elterülő táj klímaviszonyai kiegyenlítettek.
Dél-balatoni Borút Egyesület
8630 Balatonboglár Erzsébet u. 11.
Tel.: 06-85-553-333 vagy 06-30-217-5748

Mecsekaljai Borvidék

Területe: 7.644 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 30
A Mecsekaljai Borvidék is a római időben gyökerező múlttal büszkélkedik. Mára kitűnő minőségű fehérborairól vált híressé. A borvidékhez három körzet tartozik, de ennek ellenére Magyarország egyik legkisebb borvidéke. Klímája szélsőségektől mentes, szubmediterrán jellegű.
Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület
7754 Bóly Erzsébet tér 1.
Tel.: 06-69-368-100 vagy 06-30-378-8714

Szekszárdi Borvidék

Területe: 6.964 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 13
A szekszárdi szőlő és borkultúra gyökerei a kelta időkig vezetnek vissza. Alisca Szekszárd ősi neve is ebből a korból származik. A borvidék klímája szubmediterrán jellegű, kiválóan alkalmas vörös borszőlő termesztésére.
Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület
7100 Szekszárd Rabovszky u.12/a
Tel.: 06-20-975-3814

Villányi Borvidék

Területe: 4.792 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 16
Hazánk egyik legjellegzetesebb, legdélebbre eső borvidéke. Rangját évszázadok óta elsősorban a Villány környékén termett kitűnő vörösborok adják. Két körzete a Villányi Körzet: 5, a Siklósi Körzet 11 települést foglal magába. Már a borszerető rómaiak is műveltek itt szőlőt. Fontos események köthetők a török hódoltságot követő időszakhoz is. Ekkor hozták a környékre a kadarkát és a kékoportót. A Villányi borvidék klímája szubmediterrán jellegű.
Villány-Siklósi Borút Egyesület
7773 Villány Deák F. u. 22.
Tel.: 06-72-492-242 vagy 06-72-492-181

Bükkaljai Borvidék

Területe: 18.597 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 22
A borvidék területén már rég óta termesztenek szőlőt, a miskolci bort évszázadokon át az északi bányavárosokban értékesítették. A XIX. és XX. sz-ban pezsgőalapbort termelő vidéknek számított. A budafoki pezsgőgyárak is vásárolta bükkaljai borokat. Klímaviszonyai a többi észak-magyarországi borvidékhez hasonlóan hűvösebb, de azoknál szárazabb.
Bükkaljai Borút Egyesület
3421 Tibolddaróc Széchenyi u. 7.
Tel.: 06-30-207-9977 vagy 06-49-423-132

Egri Borvidék

Területe: 22.342 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 18
Az egri szőlő és borkultúra kezdete a Honfoglalás utáni időszakból származik. A XV. sz-ig csak fehérborszőlő fajtákat termesztettek, majd a XVI. sz. elejére jelentős vörösbor termelés alakult ki. A borvidéknek két körzete van: az Egri 14, a Debrői Körzet pedig 4 települést foglal magába. A borvidék éghajlata hűvösebb, szárazabb. Leghíresebb borának a bikavér legendája középkori eredetű.
Egri Borút Egyesület
3300 Eger Kőlyuktető
Tel.: 06-30-945-9003

Mátraaljai Borvidék

Területe: 32.382 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 22
A Mátraaljai Borvidék története a Honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Az ezen a vidéken élő népek (trákok, kelták, roxolánok, szkíták, jazigok) szőlőműveléssel is foglalkoztak. Éghajlata a többi észak-magyarországi borvidéknél melegebb, viszont hasonlóan száraz.
Mátraaljai Borút Egyesület
3200 Gyöngyös Fő tér 7. 1/17.
Tel.: 06-37-500-300 vagy 06-37-500-301

Tokaj-hegyalja Borvidék

Területe: 11.251 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 27
Magyarország legnevezetesebb, világszerte ismert szőlő és bortermelő vidéke. A szőlő és borkultúrának évezredes hagyományai vannak a térségben, világhírre csak a XVII. sz-ban tett szert, amikor ismertté vált a Tokaji aszú. Az első írásos emlékekben is fellelhető aszút 1650-ben készítette Szepsi Lackó Máté. A Tokaji aszú XIV. Lajos udvarában kapta "a borok királya, a királyok bora" címet, de a cári udvar és a lengyel nemesség is szívesen vásárolta. A táj klímája szunkontinentális jellegű.
Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület
3915 Tarcal Fő u. 57.
Tel.: 06-47-580-440 vagy 06-47-580-450 vagy 06-47-580-441

Balatonmelléke Borvidék

Területe: 6.383 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 26
A borvidéknek két körzete van: a Balaton melléki Körzet 18, míg a Mura vidéki Körzet 8 települést foglal magába. Éghajlata szélsőségektől mentes, hazánk legcsapadékosabb borvidéke. Az aszálykár szinte ismeretlen.
Zalai Borút Egyesület
8796 Türje Ságvári u. 1.
Tel.: 06-83-556-020 vagy 06-83-556-021 vagy 06-30-396-6806

Tolnai Borvidék

Területe: 14.480 ha
Borvidékbe tartozó települések száma: 41
A Tolnai Borvidékhez három körzet tartozik: Tolnai Körzet, Tamási Körzet és a Völgységi Körzet. Éghajlata a körzetek szétszórtsága miatt nem egységes. A kedvező ökológiai adottságok miatt fehérbor és vörösbor termelésre egyaránt alkalmas.
Tolnai Borút Egyesület
7052 Kölesd Kossuth tér 12.
Tel.: 06-74-436-013
Vissza a lap tetejére

Borfajták

Forrás: Metro borkatalógus 2002 ősz
Bor neve Jellege Ajánlott fogyasztási hőmérséklet Milyen ételhez ajánlott
Aszú
3 puttonyos
fehér, édes 10-12 °C desszertek
Aszú
4 puttonyos
fehér, édes 10-12 °C desszertek
Aszú
5 puttonyos
fehér, édes 10-12 °C desszertek
Aszú
6 puttonyos
fehér, édes 11-13 °C libamáj, kékpenészes sajt, desszertek
Bikavér száraz, vörös 16-19 °C fűszeres ételek, vadak, grillhúsok, érett sajtok
Cabernet Franc száraz, vörös 14-16 °C sertés, borjú, marha
Cabernet Franc Kékfrankos száraz, vörös 16-17 °C halak, pörköltek
Cabernet Sauvignon száraz, vörös 16-19 °C fűszeresebb ételek, vadak, grillhúsok érett sajtok
Chardonnay száraz, fehér 8-10 °C halételek, szárnyasok, könnyű sültek
Chardonnay Muskotály Cuvée száraz, fehér 8-10 °C fehér húsok, halételek
Cserszegi Fűszeres száraz, fehér 10-12 °C "beszélgető bor"
Cuvée száraz, vörös 16-18 °C vörös húsok, fűszeres szószok, sajtok
Furmint félédes, fehér 12 °C sültek, pörköltek, vadételek
Hárslevelű félédes, fehér 10-12 °C savanykás ételek
Irsai Olivér száraz, fehér 10-12 °C szárnyas ételek, saláták
Juhfark száraz, fehér 10-12 °C magyaros ételek
Kadarka száraz, vörös 14-15 °C halászlé, szárnyas vadételek, húsos tészták, pizzák
Kadarka Siller száraz, siller 9-11 °C füstölt lazac, házi sonka, paprikás ételek
Kékfrankos száraz, vörös 14-16 °C bárány, marha, vad
Kékfrankos Rosé száraz, rosé 10-12 °C könnyű ételek
Kékoportó száraz, vörös 16 °C rostonsült húsok
Királyleányka száraz, fehér 10-12 °C aperitiv, káposztás ételek
Merlot száraz, vörös 16-19 °C fűszeresebb ételek, vadak, grillhúsok érett sajtok
Móri Ezerjó félszáraz, fehér 10-12 °C sült, fehérhúsok
Muskotály félédes, fehér 13-14 °C süteményekhez
Olaszrizling száraz, fehér 10-12 °C halak, csirke, fokhagymás ételek
Portugieser Kékoportó száraz, vörös 13-15 °C halászlé
Rosé Cuvée száraz, rosé 10-12 °C előételek, könnyűételek
Sárga muskotály édes, fehér 12 °C desszertek, gyümölcsök
Szamorodni Édes édes, fehér 10-12 °C gyümölcsök, desszertek
Szamorodni Száraz száraz, fehér 10-12 °C sajtok, sajtos tészták
Szemeltrizling félszáraz, fehér 10-12 °C halételek, sültek
Szürkebarát félszáraz, fehér 10-12 °C fehérhúsok
Szürkebarát száraz, fehér 10-12 °C aperitív
Tramini édes, fehér 12 °C fehérhúsok, gombaételek
Tramini félédes, fehér 9-11 °C kagylók, halak, desszertek, Kékpenészes sajtok
Zenit félédes, fehér 13-14 °C desszertek
Zweigelt félédes, vörös 16-18 °C magyaros ételek

Vissza a lap tetejére

A bor és a művészet

A bor és a gasztronómia szeretete megjelent a költészetben és a többi művészeti ágban is. A magyar költők közül kiemelkedően sok borral, borozással és kocsmákkal kapcsolatos verset írt Petőfi Sándor. Verseiben a bor több alakban szerepel. Feltűnik igaz barátként, gondokban segítő társként, vigadozások és nagy bánatok kihagyhatatlan eszközeként. A költő borhoz fűződő viszonya a magyar emberek szeretetét tükrözi e nemes nedűk iránt. A sok kiváló vers közül az alábbiak már címükben is tükrözik ezt a kapcsolatot.

A borhoz
A borozó
A jó öreg kocsmáros
A költő és a szőlővessző
Dáridó után
Bordal
Búcsú pohár
Dínom-dánom
Csokonai
Meredek a pinczegádor
Mulatság közben
Poharamhoz
Szerelem és bor
Szomjas ember tűnődése
Víz és bor
Eger mellett
Faluvégén kurta kocsma
Furfangos borivó
Hortobágyi kocsmárosné
Igyunk
Ivás közben
Stb. stb...

Ízelítőül Petőfi költészetéből a sok boros vers közül kiemelném a Meredek a pinczegádor c. verset amit megosztanék Veled kedves látogatónk.

Meredek a pinczegádor

Meredek a piczegádor,
Nehéz teher az a mámor.
Haza felé mendegéltem,
Terhem alatt összedőltem -
Összedőltem !

Elnyúltam a föld színére,
Megeredt az orrom vére.
Ha ott tégla nem lett volna:
Orrom vére nem folyt volna -
Nem folyt volna!

Nem járnék én a pinczébe
Jó időbe', rosz időbe'...
De tehetek is én arról,
Hogy oly igen jó az a bor -
Jó az a bor!

Vissza a lap tetejére